Történelem

Szabadka a dualizmus korában rendkívül intenzíven fejlődött, ennek egyik mutatója a közoktatás fejlődése is. A népiskolák és a tanítók számát illetően Szabadkát csak Budapest és Szeged előzte meg. A Bukvátyon (1908) és a Majsai úton, ill. a Majsai szőlőkben felépített iskolaépületek (1908 és 1909) is részei voltak a gyors fejlődésnek. Az iskolákat ekkoriban típustervek alapján építették, külalakjukban a funkcionalitás és a takarékosság - minél előbb minél olcsóbban minél több iskolát akartak építeni - határozta meg (a mai iskola udvarában szerencsére még áll az az épület, amely egykoron a Majsai Úti Iskola nevet viselte, és amelyben a műszaki oktatás folyik, azaz nemcsak műemlék, hanem funkciójában is őrzi eredeti rendeltetését).

A gyors fejlődést az első világháború majd az impériumváltás szakította meg. Az a tény, hogy Szabadka határ menti város lett, a további fejlődés kerékkötőjévé vált.

1918 után merőben új helyzet állt elő: hatalomváltás történt, és ez számos politikai, közigazgatási és társadalmi változást hozott magával. A közoktatás pedig mindig szoros kapcsolatban és függésben volt a politikum szférájától. A délszláv államban az oktatás által is az állam délszláv jellegét igyekezték kidomborítani. 1920-tól a mai Vajdaság területén is az 1904-es szerbiai oktatási törvényt alkalmazták, ami azt jelentette, hogy a város illetékessége leszűkült, és a belgrádi Közoktatási Minisztérium kontrollja érvényesült. Mindazonáltal a közoktatás maga azokon az alapokon építkezett, amelyek már megvoltak.

A két világháború között a közoktatás enyhe bővülése figyelhető meg. 1918 és 1938 között 78-ról 87-re nőtt az iskolaépületek száma. Az akkori kilencedik körben a már felépített három iskolaépület működött, közöttük a még ma is álló, felújított épület. Az 51-es számon a Kosovo nevű iskola működött, ahol Geza Temunović volt a tanító. Az 53-as szám alatt a Petar Preradović iskola működött, ott Zorka Radović tanított a leghosszabb ideig, elődje Angelina Mojicki, ill. Openica volt. Ezenkívül Csávoly Pusztán a 207-es számon működött a Miloš Obilić iskola, elvben ez is a kilencedik körhöz tartozott. Ezekben az iskolákban négyéves elemi oktatás folyt, és a tanító minden osztályt egyszerre tanított - ma így mondanánk: kombinált tagozatokban dolgozott.

1941-ben újabb impériumváltás történt. A magyar hatóság mindhárom iskolát fenntartotta, azok állami népiskolaként működtek, és hétosztályosak voltak. Horvát és magyar tagozatokat hoztak létre. Magyarul a Majsai út 95-ben tanítottak, két tanítónő dolgozott ott.

Az 1945/1946-os iskolévben a Majsai úti iskolák ismét négyéves iskolaként folytatták működésüket. Ebben a tanévben a hatóságok széleskörű adatgyűjtést szerveztek, és minden szabadkai iskoláról statisztikai adatlapot állítottak össze. A Majsai úti iskolához ekkor három, állami tulajdonban lévő épület tartozott. Ezekből az iratokból megtudjuk, hogy a tanítás rendesen folyt, hogy az iskola ekkor már koedukált volt, ugyanis fiúk és lányok is jártak oda - összesen 344 gyerek, az épületben a tantermek száma öt volt, ebből négyet az alsósok és egyet a felsősök használtak. A tagozatok száma összesen hat volt, háromban horvátul és háromban magyarul folyt a tanítás, két váltásban, délelőtt és délután.

Az 1950-es évek első felében a Majsai úti iskola, pontosabban az iskolaépületek a Jovan Mikić Általános Iskola igazgatása alatt működtek. A városi tanács, sok más kérdéssel egyetemben, 1955. január 31-én arról döntött, hogy új iskolát hoz létre, amelynek neve "Šestogodišnja škola Novi grad" lett. Az abból az időből származó dokumentumokban jól le van írva a környék és az iskola helyzete, ezek a feljegyzések stagnálásról és nehezen kezelhető kombinált osztályokról, valamint zsúfoltságról tanúskodnak - ezt a tényt látszik alátámasztani az a számadat is, mely szerint 1949/1950-ben 510 tanuló járt a Majsai úti és a csávolyi épületekbe. 1960/1961-ben már nyolcéves iskolaként működik az iskola, és a tanulói létszám 615-re nőtt (21 tagozat).

Az 1960-as években az iskolaépületeket új osztályokkal bővítették, hiszen a gyermeklétszám gyorsan nőtt. Már a hatvanas évek közepétől felmerült az igény egy új iskolaépület létrehozására, de ez igazán 1976 után vált időszerűvé.

Az iskola 1974. október 2-án új nevet kapott. Szabadka város tanácsa a VIII. vajdasági rohambrigád nevet adta az iskolának.

Az új épületet Gulyás Aladár tervezte eleve iskolaépületnek. Az iskola alapkövét 1977. szeptember 12-én tették le, de a munka csak 1978 augusztusában kezdődött el.

Az átadás időpontja a VIII. vajdasági rohambrigád megalakulásának évfordulójára esett. 1980. szeptember 12-én Kosta Nađ veterán tábornok jelenlétében adták át az új iskolaépületet, amelyet a tanulók 1980. szeptember 15-étől kezdtek el használni. Az iskola új épületét hivatalosan 1981. február 13-án adták át, azaz ekkor kelt az a végzés, amely részletes indoklással engedélyezi az iskolaépület használatát.

2000. október 5-e után új helyzet állt elő az országban, és felvetődött a névváltoztatás kérdése is. Az iskola több szervezetnél kérvényezte nevének megváltoztatását, amire a község érdemben reagált, és jóváhagyta a névmódosítást. Az iskola visszakapta régi-új nevét -Majsai Úti Általános Iskola- , amit a mai napig is visel.